Németország polgáraként Basilea anya vágyott rá, hogy bűnbánatot tartson, hogy enyhítsen a múlt bűnei okozta sebeken Dániel könyvének 9. fejezete szellemében, és hogy gyakorlati módon kifejezhesse Isten választott népe iránti szeretetét. Ez a lelkület vezetett egy, a Holokauszt túlélők számára alapított kis vendégház 1961-es megnyitásához Jeruzsálemben. A vendégház felszentelésekor Jeruzsálem korábbi polgármestere mondta: Lépésről lépésre minden mást el akarunk felejteni, és csak a megbékélést és a szeretetet akarjuk látni, amit Ti hoztatok közénk.(Ha a témakörben még többet szeretne tudni, ld. Választott népem, Izráel c. könyv.)
Egy Beth Abraham-i interjúból: "…Sohasem tudjuk begyógyítani a sebeket. Azok túl mélyek. De segíthetünk enyhíteni azokat. Érezhetjük a megsebzettek sebét. Beth Abraham-nak ez a célja. Imádságunk, hogy vendégeink úgy érezzenek, mintha Ábrahám kebelén pihennének, és hogy megtapasztaljanak valamit a Mindenhatóból áradó békéből. És ahol hit van, ott békesség is van. Zsidó vendégeinkkel szakaszokat olvasunk a Tenach-ból, melyek világosan mutatják, hogy a Mindenható sohasem felejtkezett el, és sohasem fog elfelejtkezni az Ő népéről minden ő nyomorúságok közepette. Velük kötött szövetsége örökre megmarad."
(Fotók: Beth Abraham)